Éppen csak megszáradt a virtuális festék az előző cikken, miszerint „nem sok minden fog előjönni rajta”. Murphy törvénye, hogy 1 napra a megjelenéshez képest mégis megtörtént.
Éppen a Hungaroringről tartottunk haza, amikor a városba beérve fura hangot hallottam – és biza a motortér felől. Mivel legutóbb ebből volt már gondom (lásd nyitóposzt), ezért félreálltam. Nyitottam géptetőt, néztem olajszintet, vízszintet – minden rendben volt, tehát nem értettem. Beindítottam, próbáltam lokalizálni a problémát – semmit sem vettem észre menet közben a hangot leszámítva. Rátettem a kezem a blokkra, nem remegett sem alapjáraton, sem túráztatva. Azért még próbáltam túráztatva, kicsit tartva a fordulatot, és így kezdett erősödni a hang – és kitisztult a megoldás.
Mellékesen megjegyzendő információ: pontosan 6666 kilométer óta volt nálam az autó a leadás pillanatában - tényleg végigkísér ez a sátáni szám?
Leszakadt a kipufogó, és csak a csavarok fogták!
Szerdára kaptam időpontot a szervizbe, így kellemes két nap rallyzás várt rám. Végül elég volt egy hegesztés, így aprópénzért megcsinálták. Az egész leszakadt egyébként, lényegében a csavarok tartották egy helyben a kipufogót. Kemény 5000 forintot kértek a munkáért. Ami viszont tankoláskor esett le: nagyjából tíz liternyit fogyasztottam azon az 50 kilométeren, ameddig így jártam. Tehát megvan a legdurvább fogyasztási átlagom: 20 liter! Kíváncsi leszek, hogy a negatív rekordot mikor érem el, de várhatóan most Augusztusban, egy rövid szlovákiai kirándulás során lesz meg - ha az olasz nyaralás 7,1 volt pályán klímázva, most szeretnék bemenni, és bemenni egy 6,5 alá. Országutazunk, az 90-es tempót jelent, tán klímázni sem kell sokat, plusz ketten leszünk csomagok nélkül - meglátjuk.
Ezzel együtt elkészítettem a költségvetési tervem a következő pár évre. És most biza a matek azt adja ki, hogy bármennyire is szeretnék valami frankó autót 2-3 évig meg kellene tartanom ahhoz, hogy az egyéb területekre tudjam összpontosítani a pénzügyeim.
A következő keretes egy nagyon személyes vélemény az autózás jövőjéről
De miért is szeretném lecserélni ha működik?
Mert egyre inkább kezd az autós világ a felé sodródni, hogy pár éven belül tényleg mindenki villany autózzon. Ráadásul akárhányszor beülök egy-egy újabb (értsd akár 5-10 éves) autóba is, folyton azt érzem, hogy valami elveszett. Döglött motorok, húsz réteg szervomotor a kényelmünk, és tíz réteg dunyha a hang eltüntetése miatt. Ráadásul túl azon, hogy kelletlenek az autók, nem is nagyon mondhatóak megbízhatóaknak. A modern turbós, közvetlen befecskendezéses kis benzinesek ugyanannyira megbízhatóak / megbízhatatlanok, mint egy hasonló dízel. Nevetséges, de egy 5-6 éves autót már tényleg nem éri meg megvenni, mert a várható javítási költségek simán a vételárát tudják jelenteni. Akkor meg már tényleg inkább járjunk villannyal, csendesen, remélhetőleg környezetbarátabban, mint jelenleg tesszük. Mert most tényleg – mi élmény van abban, hogy az ember ücsörög a dugóban? Oda nem kell vezetési élmény, sem hatszáz ló. És ezzel én bőszen egyetértek, bármely hétköznapon én is szívesebben ülnék egy villany kisautóban.
De aztán ott a hétvége. És ameddig lehet, addig kell kiélni a káros, bűzös, szénhidrogén égető vágyainkat. És basszus, pont ezért szeretnék még záros határidőn belül valami izgalmasat, érdekeset. Valamit, aminek semmi értelme nincs. Zajos legyen, dobáljon. De akarjak vele menni. Folyton, mindenhová. Cél nélkül – de vidáman. A veteránok felé szívesen fordulnék, de garázs nélkül nem szívesen vennék – egyszerűen túlzottan szeretném ahhoz, hogy az utcán parkoljon. Így maradnak a tizenéves járgányok. Nem szeretem a kabriókat, de a BMW Z4 egy nagy esélyes de a Mazda RX-8, vagy basszus, akár egy Subaru Impreza WRX is megtenné. Nem is sok időre, legfeljebb 1-2 évre. Csak még így, utolsó lehelettel. Még így, utoljára. Csak egyszer…
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.