Az utóbbi időben életkörülményeim változása során egyre jobban foglalkoztat egy másik autó vásárlása. Bár a Nissan továbbra is tökéletesen megbízható (sőt, a régóta húzódó gázbowden probléma is megoldódni látszik), autós emberként egy izgalmasabb, jobb vezethetőségű autóra vágyok. Erről egy korábbi cikkemben írtam, nem írnám le újra, itt megtalálható: link
Időnként átnézve a kínálatot majdnem eljutottam egy Toyota Corolla TS vásárlásához. Bár négy henger, de azért mégis különleges a 8300-at pörgő, 100le/liter feletti motorjával. Azonban a kinézett példány riasztó állapota miatt letettem róla – nekem ~2m forintot nem ér meg a Corolla, onnan nem nagy ugrás az öthengeres Focus ST. Viszont egyre többször dobott fel a kereső valami –egyesek számára taszító, mások számára vonzó – márkát. Bár nehezen tudnék azonosulni a köré kiépült imázzsal (tahóság, nyomulás, index hiánya) de már érezhető a coming out – BMW. Borzasztóan szeretem a Bangle éra előtti BMW-ket, az E9 talán minden idők egyik legszebb autója (természetesen szerintem), de egy E12-es cápa ötös, vagy E30-as bármikor jöhetne. Viszont eddig minden BMW túl magas áron volt fent hahun, legalábbis az én elvárásaimhoz képest. Viszont az utóbbi időben az E46-osok ára az elfogadható mértékre csökkent, szóval béreltem egyet (így kényelmesebben ki tudom próbálni, hogy mint típus milyen), és lent egy gyors összefoglaló a tapasztalataimról.